1. Alumínium fólia nyomtatás
Az alufólia vékony lemez, amelyet alumíniumtömb simításával alakítanak ki. Hasonló a papírhoz, vastagsága általában 0,007–0,02 mm. A lapítás utolsó szakaszában két lapot egyszerre hengerelnek és nyújtanak, hogy az alumíniumfólia két oldalát képezzék. Az alufólia fő jellemzője, hogy megakadályozza a nedvességet és árnyékot biztosít. Ezért a leggyakoribb alkalmazások a cigarettacsomagolás vagy a fóliacsomagolás. Sok esetben papír- vagy műanyagfóliát rögzítenek az alumíniumfólia hátuljára, így még szélesebb körben használható. A nyaki spondylosis kezelő párnák alumíniumfóliás nyomtatása többnyire mélynyomatot alkalmaz. Az alumíniumfólia tekercsben van, így a nyomdagép egy kerek lapos, kerek---kerekes forgógépet alkalmaz. Általában nagy mennyiségű csomagolóanyagot vagy nagy mennyiségű nyomtatott darabot használnak. Legnagyobb nedvesség- és páratartalom-megelőző tulajdonsága miatt általában élelmiszerek csomagolására alkalmazzák a legtöbbet.
2. Mobiltelefonos papírnyomtatás
A cellofonpapír fő jellemzője a nedvességállósága és a fényessége. Ezért élelmiszer-csomagolásban is használják, ami egyszerre szép és higiénikus. A cellofonpapírt átlátszó papírra történő nyomtatással állítják elő, majd felület- és hátkezelésnek vetik alá, hogy műanyag fóliává váljanak. Két típusra oszlik: átlátszó és átlátszatlan. Az átlátszó típus átlátszó papírral olvasztott műanyag fólia, míg az átlátszatlan típus tovább oszlik három típusra: az egyik fémfóliával olvasztott műanyag fólia, a másik papírral olvasztott műanyag fólia, a másik pedig átlátszó papírral és fémfóliával egyidejűleg olvasztott műanyag fólia. Általában mélynyomó módszerrel nyomtatják. Továbbá, mivel a Cellophone papír tekercs{6}}, nyomdagépe egy rotációs mélynyomó gép, amely alkalmas nagy-nyomtatásra, például élelmiszerek, textíliák, gyógyszerek, cigaretta, kozmetika, mechanikai alkatrészek, gyümölcsök, tenger gyümölcsei stb.
3. Bádognyomtatás
A bádognyomat gyakran látható a mindennapi életben, például konzervdobozokon, cukorkásdobozokon, élelmiszer-csomagolásokon stb. Bőséges és szemet gyönyörködtető-. Mivel maga a fém bádoglemez egy fényes anyag, a nyomott színek még ragyogóbbak. Az ónlemezes nyomtatás általában a litográfiai nyomtatási módszert alkalmazza. Nyomtatás előtt a bádoglemezt először savval megtisztítják, majd a nyomtatás megkezdése előtt egy réteg rozsdagátló festéket alkalmaznak. A nyomtatás befejezése után tovább feldolgozzák a konzervdobozok elkészítéséhez. Természetesen különösen az ételdobozok területén speciális kezelésre van szükség, hogy elkerüljük a benne lévő élelmiszerek káros hatását. Az általánosan használt bádoganyag olcsó, de hajlamos a rozsdára. Ezért az Aeris nevű új anyag megoldotta ezt a problémát, ami az alumíniumlemez. Egy alumínium blokkot alumíniumlemezré nyújtva, majd belső feldolgozásával a legjobb anyaggá válik. Európában és Amerikában a sörösdobozok a leggyakrabban használtak, és sok más felhasználási lehetőség is létezik. Jövője korlátlan.
4. Tömlőnyomtatás
A tömlős nyomtatás szintén nagyon gyakori nyomtatási típus. A tömlő hajlékony fémet jelent, mint például ólom, alumínium, ón, stb. Leggyakoribb példái a fogkrém tubusok, kenőcsök, pigment tubusok stb.. A különböző tartalom miatt nagyon fontos a belső bevonat, amely megakadályozza a kémiai változásokat. Általában a száraz ofszetnyomás a leggyakrabban használt módszer a tömlős nyomtatáshoz. Automatizált berendezéseket alkalmaznak, konzisztens működési móddal, a tömlő belsejében végzett feldolgozástól a felületi nyomtatásig, majd a tartalom és a csomagolás feltöltéséig. A gyártási sebesség rendkívül gyors. Az ilyen gépek és berendezések nem közönséges nyomdagépek, hanem speciális berendezések.
5. Műanyag fólia nyomtatás
A műanyag fóliát különféle szintetikus gyantákból állítják elő. A különböző gyártók által kínált termékek széles választéka miatt ez meglehetősen zavaró lehet. Általános nyomtatási szempontból azonban nincs komoly probléma. A fő szempont a műanyag fólia jellemzőiből adódó következmények, nevezetesen: (1) a mechanikai feszültség-tágulás és összehúzódás mértéke a nyomtatás során; (2) a tinta hatása a nem-abszorbens felületre; (3) a hő okozta zsugorodás.
A nyomtatási módszerek szempontjából a leggyakrabban használt mélynyomtatás gazdag és gyönyörű tónusokkal, kiváló tintaátviteli hatékonysággal és a különféle gyanta oldószerek kényelmes felhasználásával rendelkezik. Más módszereket is alkalmaznak, mint például az ofszetnyomást, a dombornyomtatást és a szitanyomást. A műanyag lapnyomás egy olyan eljárás, ahol a nyomtatást külön-külön végzik, majd más fóliákra ragasztják. Például élelmiszer-csomagolás esetén a csomagolóanyagnak olyan tényezőkkel kell rendelkeznie, mint a nedvességállóság, a szagtalanság, a szagtalanság és a légáteresztő képesség megakadályozása. Ezenkívül az automata csomagológép típusa és a különböző feltételek összehangolása is befolyásolhatja a műanyag lapok nyomtatásának mértékét.
6. Sztereoszkópos nyomtatás
A feldolgozás után a nyomtatott anyagok emberi szemmel nézve mélységérzetet és háromdimenziós{0}}érzést kelthetnek. Ez egy új termék a nyomtatási technológia területén, és nem hagyható figyelmen kívül a jövőbeni kilátások. A sztereoszkópikus nyomtatást általában két típusra osztják: áteresztő és tükröző. Az áteresztő képesség arra utal, hogy a sztereoszkópikus nyomtatott anyag hátoldalát fénycsövek világítják meg, ami vizuálisan háromdimenziós hatást hoz létre. A fényvisszaverés során fényvisszaverő átlátszó lencséket helyeznek a nyomtatott anyag felületére, ezáltal vizuálisan háromdimenziós érzetet keltenek. Az áteresztő sztereoszkópikus nyomtatás színes filmek vagy műanyag fóliák felhasználásával készül, és ofszetnyomással nyomtatják. A fényvisszaverő sztereoszkópikus nyomtatás papírt, például rézlemez papírt használ, precíz ofszet többszínű nyomtatást valósít meg, majd átlátszó műanyagból hullámos átlátszó lencsét képez, és ezt az átlátszó lencsét szorosan a nyomtatott anyag tetejére helyezi, hogy befejezze a folyamatot.
A háromdimenziós nyomtatás az eredeti kép fotózásától a lemezkészítésig, a nyomtatásig és a végső igazításig. A munka jellegének kényelme miatt konzisztens működési módot kell alkalmazni, különösen a bonyolultabb háromdimenziós nyomtatásnál. A legbonyolultabb háromdimenziós nyomtatás még több réteget is tartalmaz átfedő képekkel. A technikai követelmények miatt a fotózás során a két-képes sztereoszkópos fényképezési módszert alkalmazták. Összefoglalva, a háromdimenziós nyomtatás az optika és a nyomtatás együttműködésének eredménye, és az emberi szem vizuális illúziója a legfontosabb tényező.
A háromdimenziós nyomtatást az emberek széles körben szeretik egyedi és érdekes termékei miatt. Széles körben használják reklámhordozókban is, mint például festői képeslapok, naptárkártyák, POP-kijelzők, címkék, függőkártyák, játékkártyák, gyufásdoboz-borítók stb. A lista végtelen. Jövője ígéretes, kutatásra és fejlesztésre érdemes.
7. Mágneses nyomtatás (MICR)
A mágneses nyomtatást leggyakrabban értékes értékpapírok ellenőrzésénél alkalmazzák a hamisítás megelőzése érdekében. Ezt a nyomtatási típust (MICR-nek) hívják, ami a mágneses tinta karakterfelismerésének rövidítése. Fő nyomtatási célja, hogy számokat és szimbólumokat, például 0-9 és egyéb szimbólumokat nyomtatjon a csekk aljára úgy, hogy mágnesport keverünk a tintához. Az egyes karakterek által keltett eltérő elektromos hullámok különbségei miatt ez képezi az osztályozás feldolgozásának és azonosításának alapját. A mágneses nyomtatást széles körben alkalmazzák a csekkeknél. Például az Egyesült Államokban a csekkek éves forgalma meghaladja a 20 milliárdot. A munkamódszereket tekintve kézi és mechanikus típusokra oszlik.
A mágneses nyomtatáshoz használt papír eleve vasporral keveredik, így mágneses tulajdonságokkal rendelkezik. A nyomtatási folyamat során az egyes számjegyekhez és szimbólumokhoz csatolt tinta eltérő elektromos hullámintenzitása miatt a papír és a mágneses tulajdonságok vonzzák egymást, különböző elektromos hullám-különbségeket hozva létre a kívánt hatás elérése érdekében. A mágneses nyomtatást a jövőben nemcsak a csekkeknél alkalmazzák, hanem más értékes értékpapíroknál is.
8. Domborítás
Ez a folyamat nyomást használ, hogy megemelkedett hatást hozzon létre a papíron. Ezt a hatást a papír rugalmas tulajdonságainak kihasználásával érik el. Amint az ábrán látható, mind a konkáv, mind a domború modell szükséges. Az elterjedt módszer az, hogy a domború modellt egy platformra helyezik, rögzítik, majd kissé felmelegítik. A homorú modellt felülről lefelé nyomják, majd a papír magasított formát ölt. Sok esetben, amikor a logó vagy a minta külső széleit dombornyomással kell ellátni, hogy háromdimenziós domború formát alakítsanak ki, a négy oldal mentén pontos igazítás szükséges; ellenkező esetben a forma és a nyomtatott rész nem fog tökéletesen illeszkedni.
9. Relief nyomtatás (emelt betűs pornyomtatás) Termográfia
Ez a folyamat a nyomtatott felületet háromdimenziós,{0}}domború formává alakítja. Ez egy dombornyomtatási módszer, és jelentős kereskedelmi értékkel bír, mivel az elegancia és a méltóság érzését közvetítheti. Különösen az ajándékcsomagoló papír, címkék és csomagolódobozok esetében emelheti ki a termék értékét. A módszer nagyon egyszerű: egy közönséges lapra történő nyomtatás után gyantaport (például Hongkongban jelenleg használt gyantaport) kennek a még-nedves tintára, és a por beleolvad a tintába. Ezután melegítés hatására a nyomtatott terület megemelkedik. A dombornyomtatáshoz használt por különféle színekben kapható, például fényes, nem{7}}fényes, arany, ezüst, fluoreszkáló stb. A nyomtatási módszerek közé tartozik az ofszetnyomás és a litográfia. Általában ezek a nyomdagépek félig{10}}kézi gyártásúak, de mára teljesen automatizált gépekké fejlesztették őket, ahol a nyomtatási és fűtési folyamatok folyamatos működésben zajlanak, ami a gyártási mennyiség gyors növekedését eredményezi. A modern időkben legelterjedtebben használt tapéta a háromdimenziós tapéta, míg más alkalmazások közé tartozik a csomagolópapír, a címkék, a csomagolódobozok, a névjegykártyák, a borítékok, a levélpapírok és az újévi kártyák.
10. Relief Printing
A dombornyomtatás során nyomást gyakorolnak a nyomtatott darabra, hogy az eredetihez hasonló képet hozzanak létre. A jellemzően használt tárgyak olajfestmények és hasonlók. Mivel az olajfestményeken az eredeti vásznon pigmentvastagság van, míg a közönséges nyomtatott termékek csak a sík felületüket képesek ábrázolni, nem lenne élethűbb, ha a nyomtatott darab pontosan megegyezhetne az eredetivel, ahol kiemelkedések vannak, ott pedig mélyedések, ahol mélyedések vannak? A dombornyomtatás két típusra oszlik: kiváló-minőségű és tömeges-piacra. A jó-minőségű típus drága papírt használ a jó-minőségű nyomtatáshoz, és korlátozott mennyiségben. A tömeg{8}}piaci típus közönséges papírt használ tömeggyártáshoz, így népszerű általános termék. A nyomtatás befejezése után egy védőfóliát rögzítenek a nyomtatott darabra, majd egy előre elkészített nyomólemezt (amelyet fényképezéssel és az eredeti festményből készült lemezkészítéssel kaptak) rányomnak a nyomtatott darabra a préselési folyamat végrehajtása érdekében, ami az eredeti festményhez hasonló gyönyörű másolatot eredményez. Ezt a fajta dombornyomtatást leggyakrabban híres festmények reprodukálására használják, és egyebek mellett művészeti albumokban vagy tájképes képeslapokban is használják.
11. Mélynyomat (nyomtatás tintával)
A mélynyomtatás viszonylag ősi nyomtatási technika. Korábban főleg kényes nyomtatott cikkekhez, például bankjegyekhez, értékpapírokhoz és bélyegekhez használták. Hongkongban csak egyetlen régóta{2}}alapított nyomdagyár működik, amely még mindig ezt a módszert használja néhány jó minőségű nyomtatott-nyomtatásra.
Mar 25, 2026
Az utólagos{0}}nyomtatási technikák ismerete, amelyet a tervezőknek el kell sajátítaniuk
Egy pár
Akár ez is tetszhet
Üzenet küldése







